A 11. körig üldözősdit játszottunk Tukora Pistivel, aminek az vetett végett, hogy engem is utolértek és védekeznem kellett. A kakaskodás megkoronázása az lett, amikor egyszerre pördültünk meg az üldöző Gyurica Petivel. Én szerencsésebben úsztam meg a dolgot, azonnal tovább tudtam menni de neki leállt a motorja. A szombati időmérő elég langyosra és kicsit várakozáson alulira sikeredett, de nagyon bíztam a vasárnapban. Ez elég tanulságos versennyé forrta ki magát. Az már biztos, hogy valami nem tökéletes az autó hátuljával, mert az első körben úgy pördültem ki a sorból, mintha így lenne megírva. Történt ez annak ellenére, hogy azonos autók között azonos tempóval autóztam. Én úgy érzem a kigyorsítást siettem el néhány tizeddel de a lelátóról azt mondták a hátulja nagyon furán mozog a szekérnek... Szo...szo... én ezt tartom az első elkövetett hibámnak.
A másodikat a biztonsági autós rész alatt követtem el. Sajnos túlzottan ragaszkodtam a szabályok betartásához, és csökkentett sebességgel autóztam s vártam, hogy összeszedje a mezőnyt. Na ez az ami nem következett be mert ő versenyre kelt a mezőnnyel és úgy, hogy a második körömben már 1:55-ös kört autóztam nem láttam a biztonsági autót a pályán. Szerintem ezért felesleges volt beküldeni, mert a hátrébb autózók ugyan olyan köröket voltak kényszerülve menni mint verseny helyzetben. Mindezektől függetlenül két körrel a vége előtt már 3 másodperc körülire zsugorodott a hátrányom az előttem autózóhoz képest és már a csatára készültem, amikor nemes egyszerűséggel kifogyott a benzinem. Dühítő amatőr hiba. A szerelőm úgy gondolta elég 19 liter 25 helyett, és nem szólt senkinek én meg nem néztem utána induláskor, hogy mi a helyzet... a végeredmény: egy verseny három tanulság, és egy 5. helyezés |